Barátnők

Vendégül láttam a barátnőimet, Ildit és Rozit.Jól éreztük magunkat együtt, mint mindig.Voltunk sétálni, ettünk, ittunk, szombaton pedig a kerekestelepi fürdőben élveztük, a néha feltűnő napot.Olyan jó érzés, hogy ez a két ember, akikkel, gyerekkorunk óta barátok vagyunk, mindig és minden körülmények között velem vannak.Megtehetik, hogy kritikusak legyenek, ha valami baromságot csinálok, mert ha önfejű vagyok is, azért fontos a véleményük.Egyébként meg baromságok halmaza után is ott állnak mellettem, vígasztalnak, támogatnak és szeretnek.Pontosan úgy, mintha a testvéreim lennének.Nélkülük szürkébbek lennének a hétköznapok, velük pedig soha sincsenek hétköznapok.Drága barátnőim szeretlek titeket, tiszta szívemből!!

Születésnap

Ma Szent Iván éjszakája van.17 évvel ezelőtt nem a vigasság éjszakáját jelentette számomra, sokkal inkább a fájdalom, a félelem éjszakája volt, egészen addig a pillanatig amíg megláthattam a kisfiamat, amikor megmondták, hogy egészséges, amikor anya lettem újra.Mert akkor éreztem igazán, mi is az anyaság.Ne higgye senki, hogy Tomi számomra kevesebbet jelent, mint Ádám, csupán azt szeretném elmondani, hogy az anyaságra mindenkinek meg kell érni.Amikor Tomit a világra hoztam, jóformán még gyerek voltam, legalábbis gondolkodásmódban, felelősségvállalásban, gondoskodni tudásban biztosan....Eltelt 17 év, és az én drága kisfiam mindjárt felnőtt lesz, nekem pedig el kell őt engednem, mint ahogy Tomit is el kellett, már előre tudom, milyen nehéz.Elválnunk azonban igazán soha sem kell, minden anya tudja, hogy az igazán jó kapcsolat a kirepült gyermek családjával elsősorban rajtunk múlik.Szeretni és segíteni nekik, számomra sohasem lesz teher....Vasárnap volt a családi ünnepség, finom ebéddel, tortával.A tortát magam sütöttem, volt benne hiba, de az én drága fiamnak nagyon is ízlett/igaz, neki minden jó, ami édesség/Száz szónak is egy a vége a mai napon:Boldog születésnapot Ádám!!

Diplomaosztó

Szombaton diplomaosztó ünnepségen voltam.Főszereplő, aki diplomát kapott, a Tomi párja Era./mellesleg megjegyzem, nem szereti az Erika nevet, de nekem sokkal jobban tetszik, ezért ha róla beszélek, így nevezem/Az ünnepség kezdete, nagyon szép volt.Fekete talárban a hallgatók, zöldben az okosok/ezt az Era mamája mondta/Ami viszont unalmassá tette a kezdet után, monoton módon kiosztani a diplomákat, pontosan nem tudom, de legalább 200 hallgatónak.Ráadásul nagyon meleg volt.De végül is nem ez a lényeg.Erikám diplomát kapott, és ez megért bármilyen megpróbáltatást.Nagyon büszke vagyok rá!A szakdolgozata ötös, az államvizsgája pedig négyes minősítést kapott!Most már csak azon drukkolok, sikerüljön a végzettségéhez méltó munkát találni, ahol jól fogja magát érezni, és nem utolsó sorban jó fizetést is kap.Reszkessetek rendezvényszervezők!!

1936.junius 22.-én született, és már öt éve lesz, hogy örökre itthagyott bennünket.Édesapámra emlékezem ma, ha élne még 73 éves lenne.Talán közhely, hogy nem hal meg egészen, az akit szerettünk, mert a szívünkben tovább él, de ha közhely is, most érzem igazán, hogy igaz.Szinte mindennap eszembe jut.Apró kis dolgokból, beszélgetések során, vagy csak úgy egészen véletlenül.Amikor meghalt, az fájt a leginkább, hogy sohasem mondtam neki, mennyire szerettem.Nehogy azt gondolja bárki, hogy nem voltak hibái, hogy nem tett olyan dolgokat, amelyekre nem lehetett büszke, hogy nem bántott meg másokat.Gyarló volt ő is,. mint mindenki más, aki ember.Az idő megszépíti a rosszat, és már csak a szép dolgok, a kellemes emlékek jutnak eszembe.Anyu azt mondta, tudta, hogy szerettem.Én meg azt tudtam mindig, hogy ő is engem.Ha haragudott rám valamiért, nem hívott Panninak, úgy szólított:Annamária Most 73 éves lenne.Még játszhatna az unokákkal, akik imádnák, de a sors másképp döntött.Amíg élek, mindig emlékezni fogok rá.Nyugodj békében drága édesapám!

Sűrű volt a múlt hét, így aztán nemigen jutott idő a géphez ülni.Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, ha Gyuri itthon van, egyébként is nehéz ügy ideülni.Kommunikációs tréning volt a munkahelyemen, amit rendkívül élveztem.Persze, akik ismernek, mondanák: na, ja, ez a Te világod Panni, ahol szerepelhetsz!Ám nagyon érdekes, de semmi nem olyan már mint régen.Nehezebben jönnek az ötletek, a szituációk is egészen másképp játszódnak le, szóval ahogy a fiam mondta, aki maga is részt vett a tréningen: Többet vártam tőled Anyu!!De ez nem esett rosszul, mert valahol én is csak érzem az idő múlását, csak belül vagyok tele önbizalommal, egyébként meg a problémamegoldó képességem eltűnni látszik.Szent Habakuk, minek ez a szócséplés, hát 46 leszek és pont...Tegnap voltunk a pulykanapokon, azt látom már megint, hogy a felesleges pénzünk felesleges elköltésére szolgál az egész rendezvény.De azon azért, mégiscsak sikerült kiakadnom, hogy egy kenyérlángost 600 forintért adtak, mondom Hatszázért.Jól kitoltam velük, mert hogy azért sem vettem, pedig imádom.Egy nagy lendülettel elhatároztam, hogy megpróbálom megsütni itthon.Fontos eseményt szeretnék még megjegyezni, a kisfiam nem kerül a bukottak listájára, kijavított mindent hat hét alatt, kapkodhatja a fejét mindenki, mert hogy azt hiszem hat tantárgyból lógott a feje felett az a bizonyos kard.Most már csak azt nem tudom, hogy nekem büszkének kellene lenni,vagy.....?

Hetek óta kérem a családtagjaimat, akik informatikában jártasak, segítsenek nekem, a fényképezőgépről feltenni a számítógépre a képeimet.Ma aztán úgy döntöttem, juszt is megcsinálom egyedül, persze, azért nem volt olyan egyszerű minden.Egy kis telefonos segítséggel, végül is egész jól elboldogultam, úgy hogy most már készen állok, hogy az írásaimat fényképekkel is színesítsem.Ma időpontot kértem a bőrgyógyászatra, adtak is mindjárt októberre.Ja, kérem szépen, ha mondjuk, melanómám lenne, már októberben, az is lehet, hogy meg sem kell vizsgálni.Volt azért pozitív élményem is az egészségügyben,tegnap a nőgyógyászaton jártam, viszonylag hamar megvizsgáltak, és nagyon kedvesek voltak.Igaz, hogy a jobb petefészkemen találtak egy cisztát,de remélhetőleg nem lesz semmi baj.Majd három hónap múlva kiderül ez is.Ahogy a pszichiáterem mondja, a pozitív hozzáállás csodákra képes.Így aztán nekem nem csak cisztám van, de pozitív hozzáállásom is!!

Csodálatos idő van.Tegnap még esett, borult, fújt, ma meg igazi kánikula van.Milyen jó lenne, a strandon lenni, de ezt a napot már másra szántam.Voltam szavazni, jó állampolgárhoz illően, elkészítettem az ebédet, a délutánt vendégekkel fogom tölteni, és egy kis aktív pihenéssel.Eladtuk a Fordot, csekélyke százezret nyomott a latban, de hát öregecske volt ő is,mint a Gyurcsány volt felesége, ezért aztán lecseréltük.Azért mondom többes számban, mert az én nevemen futnak a Tomi autói/összesen kettő/, nekem ugyanis lényegesen olcsóbb a bizosításom.Itt találtuk meg azt a bizonyos kiskaput, mert így működik a világ---sajnos----

Remek szülinapja volt Petinek!Szerencsére, jól nyúltam bele az ajándékvásárlásba, mert ilyen "férge"/ahogy a húgom mondaná/ még nincs neki.Finom tortát ettünk, a mama is finom fasírtot csinált, szóval jól éreztük magunkat.Tegnap egész napos voltam, ismét...volt kb.öt vevő, a tíz órás műszakra.Ki érti ezt a munkáltatót, mert én nem az biztos.Néha több a kifizetett bér, mint ami a bevétel.De valahogy így működik az egész ország, költségkímélően, általában rajtunk, kisembereken spórol mindenki, egyébként meg szórják a pénzt.Ráesett a lábamra a billentyűzettartó, a munkahelyen, kék folt jelzi az eseményt.Már három hónapja szóltunk, hogy ki kellene cserélni, mert ki vannak kopva a görgők, de erre aztán nincsen pénz, ha eltörne a lábam, akkor is én lennék a hibás, mert miért használom, ha rossz.De kérdezem én, mi az ördögön dolgozzam?Utálom,utálom,utálom.....

Peti szülinapja