Mozgalmas napok vannak mögöttem, így aztán nem igen maradt időm az írásra.A munkahelyem egy kész káosz.Volt olyan nap ebben a bérletárusítási időszakban, hogy azt sem tudtam, fiú vagyok-e vagy lány.Felvették az új embereket, adtak is mindjárt nekik négy napot a betanulásra, miközben legalább egy hónap kellett volna.Így aztán kettő helyett dolgoztam, persze csak egy bérért.Sajnálom őket, nem tehetnek róla, hogy ilyen a vezetés, a magam részéről, megtettem amit csak tudtam.Voltam St.Martin koncerten, nagyon tetszett.Voltam disznótorban, voltam a strandon.Megy az élet.Elcseréltem a lakást is, illetve folyamatban van, de erről bővebben a nyaralás után.És végre elérkezett a várva várt nyaralás, vasárnap kora reggel indulunk a Bakonyba/ egy munkatársam megkérdezte, mit fogok ott csinálni, mondtam neki -én leszek a bakonyi betyárnő/Nagyon rám fér a pihenés,játszhatok a gyerekekkel, kidumáljuk magunkat a tesókkal, eszünk-iszunk szóval:HURRÁ,NYARALUNK ÉS NINCSEN ZÁRÓRA!! Aztán ha mégis záróra lesz visszajövök,és mesélek...
Lezárul egy fejezet az életemben, több mint húsz évig tartott, de elérkezett az idő, hogy új életet kezdjek.Már nem kesergek semmin, ami történt,megtörtént, nem számít már ki volt a felelős, mit kellett volna másképp csinálni,talán a sors akarja, hogy újra belevágjak, és talán még kapok egy esélyt a boldogságra.Szóval, költözködöm, ebbe a kis fehérre meszelt házikóba.Hát nem egy mézeskalács-házikó, az már bizonyos, annyi munka lesz vele, hogy most még nem is igazán látom a végét.Mégis azt érzem, hogy megfogja érni, bármennyit is kell dolgozni és akárhányszor kell kinyitni a pénztárcámat--úgyis csak addig nyitogathatom, amíg lesz benne valami--Azt szeretném kérni mindenkitől, aki olvassa soraimat, drukkoljon nekem, hogy sikerüljön!!
