Boldog újévet mindenkinek!

Vasárnap óta még csak most éreztem kedvet az íráshoz.A munkahelyemen kész káosz van, az emberek türelmetlenek, mi meg fáradtak vagyunk az egész napi hajszától.Egyre inkább azt érzem, hogy nem bírok már ilyen nyomást elviselni, mint az utóbbi bérletárusítások.Egyre több a munka, a feltételek hiányoznak, az elvárások nőnek, mindennapos az a főnöktől eredő mondás, miszerint nem kötelező itt dolgozni.De nincs mese, valahol dolgozni kell, mert enni kell és lakni kell. Pesszimista újévkezdés.A szilveszteri kiruccanás jól sikerült.A vendéglátók nagyon kedvesek voltak, a mulatság is jó volt, bár a társasággal volt némi fenntartásom.Nem tudtam, hogy ez egy sváb település és ezeknek az embereknek teljesen más a kultúrájuk, szokásaik, életvitelük.Nem mondanám, hogy nem tudtam velük kijönni, végül is együtt mulattunk, de furcsa emberek, különösebben nem kedveltem meg őket.Az ételeik viszont nagyon finomak.Ettem olyan finom bajor káposztát, hogy a tíz ujjamat is megnyaltam.Újév napján egy lengyel asszonynál ebédeltünk, ott pedig céklalevest ettem, ami szintén nagyon ízlett.Megkóstoltam a lengyel korhelylevest is, de szerintem nincs olyan finom, mint a mienk.Összegezve az egészet, megérte elmenni, ha másért nem is a gasztronómia és a gyönyörű táj miatt.